Védanta filozófia

Nevét a Vjásza által írt, Védanta-szutráról, illetve az ebben tárgyalt legmagasabb rendű, végső tudásról kapta.
A Vjásza által írott mű, a védikus tudás hat ágát mutatja be, amelyek a későbbiek során önálló irányzatokká, a Védák eredeti mondanivalóját már kevésbé tükröző iskolákká (darsana) alakultak.
A védanta-darsanának is volt egy későbbi képviselője, akit Sankarának hívtak.
A Sankara által képviselt irányzat, a védanta eredeti megalkotójával, Vjászával szemben egy imperszonalista iskola.
  • Szerinte a kozmikus megnyilvánulás végső oka a személytelen Brahman. A sásztráknak csupán a kizárólag erre utaló kijelentéseit figyelembe véve a forma, tulajdonság és különbség nélküli Brahmant a létezés egyetlen kategóriájaként fogadja el (advaita-váda) szemben a tulajdonságokkal rendelkező személyes istenképpel. 
  • Nézete szerint minden a Brahman (Legfelsőbb) megnyilvánulása, azonban e Brahmant egy ,,kis időre” befedte a tudatlanság és az illúzió. 
  • Így alakultak ki az anyagi világban megnyilvánult élő és élettelen dolgok. 
  • Nézetei szerint az anyagi világ eltérő formái valójában csak az illúzió termékei, s kijelentik, hogy az élőlények különböző gyakorlatokkal, meditációval képesek visszanyerni isteni tulajdonságaikat.
  • Az irányzat jellemvonása, hogy az illúziót, máját (májá = nem az) felsőbbrendűnek fogadja el a sásztrák által leírt legfelsőbb irányító elvnél, Brahmannál. Ezért ezt az irányzatot majaváda filozófiának nevezik.
A Védanta eredeti formájában Vjászadávának, a Védák hagyomány szerinti szerkesztőjének és lejegyzőjének filozófiai téziseit tartalmazza, amely gyakorlatilag a védikus bölcselet eredeti magyarázata. A Védanta-szútra és a Srímad Bhágavatam a Védák lényegi tanításainak legkiválóbb összefoglalását adja.
  • A Vjászadéva által leírt védanta-darsan a hindu filozófia szerint transzcendentális eredetű, mentes minden emberi spekulációtól. 
  • Utasításokat, leírásokat tartalmaz az anyagi és a transzcendentális világról, amelyekkel mélyrehatóan megmagyarázza az anyagi élet célját, értelmét s megértésének folyamatát. 
  • E filozófia alapvetően Isten személyes aspektusát tekinti a Legfelsőbbnek. 
  • A sásztrák kijelentései alapján e személyes tulajdonságokkal rendelkező Abszolút az eredeti oka az anyaginak és transzcendensnek egyaránt.
Forrás: Tóth-Soma László: Bevezetés a hinduizmus vallásfilozófiájába