Elmélet - az Önmegvalósítás útjai

A hat Darsana – bölcseletelméleti irányzatok Indiában

A hat darsana hatféle utat jelöl ki a magasabb tudás megszerzésére, azonban azt különböző közelségből, más nézőpontból mutatják be. ... bővebben


Njája filozófia (logika)

A rendszer legjelentősebb képviselője Gautama Risi. Alapelveit Kr.e.VI.-V. században jegyezte le.
A njája rendszere a filozófiai érvelés szabályait adja meg, és meghatározza az alapfogalmakat: az anyagi világot, a lelket, Istent és a felszabadulást. Érvelésével megpróbálja elválasztani a hiteles és a hiteltelen tudást. ... bővebben


Vaisésika filozófia (atomelmélet)
(paramánu-váda)

Kanada bölcseleti rendszere. Ez a logika filozófiája, amely szerint a kozmikus megnyilvánulás oka az atomok kombinációja. ... bővebben


Szánkhja filozófia

Kapila Muni rendszre az anyagi természet (prakriti) elemzését, valamint az élőlény (purusa) leírását foglalja magába. Alapműve a Szánhja-káriká. ... bővebben


Yoga

A yoga, vagyis a misztikus tökéletességek filozófiája szerint a kozmikus megnyilvánulás oka az univerzális tudat. Patanjali a Yoga-sutra című művében fejti ki iskolájának filozófiai nézeteit. ... bővebben


Mimámsza filozófia
(karmamimámsza)

A Jaimini által képviselt filozófiai vonalat purvamimámszának (megelőző, kezdeti tudomány) is nevezik, megkülönböztetve az uttaramimámszától (legfelső, végső tudomány), más néven a Védanta-szutrától, amelyben a cselekedetek és a karmák legtökéletesebb szintje van leírva. ... bővebben


Védanta filozófia
(uttaramimámsza)

A védanta a ,,Véda, vagyis a tudás vége”, azaz annak végső mondanivalója. A magyarázók nagy része szerint ténylegesen a védikus bölcselet csúcspontját jelenti. ... bővebben


A yoga tradícionális irányzatai

Karma jóga - A cselekvés ösvénye

Bhagavad Gíta - 3. fejezet

,,Az írások által előírt kötelességek végrehajtása nélkül nincs remény a hatásvisszahatás karmaiból kiszabadító tudás elérésére. Akinek szíve nem tisztult még meg, az hogyan érhetné el a tökéletességet előírt kötelességei feladásával?”

,,Senki sem képes tétlen maradni még egyetlen pillanatra sem. Az anyagi természet kötőerői által hajtva mindenki cselekvésre kényszerül tehetetlenül. Ezért annak, akinek tudata még nem tisztult meg, nem helyénvaló az írások által előírt megtisztító kötelességek elutasítása.”

,,A Legfelsőbb Úrnak felajánlásként végzett önzetlen kötelességet yajnának, vagy áldozatnak hívják. Arjuna, minden más célból végzett tett kötöttséget okoz a születés és halál e világában. Ezért nem ragaszkodván a tettek gyümölcséhez, az ilyen áldozat szellemében hajtsd végre minden tettedet. Az ilyen cselekvést eszközként használva ráléphetsz az odaadás ösvényére, majd mikor felébred benned az Úr igazi érzékelése, akkor az képessé tesz téged a tiszta, vegyítetlen odaadásra, amely mentes minden anyagi minőségtől (nirguna-bhakti).” 

Gjána Jóga - A tudás ösvénye

Rádzsa vagy Ashtanga jóga - A meditáció ösvénye

 Patanjali-Yogasutra 1.fejezet

,,Most elkezdem a yoga bemutatását."

,,A yoga az elme (csitta) örvénylésének megfegyelmezése (nirodha)."


,,Ekkor a Látó (önvaló) eredeti lelki helyzetében, formájában tartózkodik."

,,Egyébként az önvaló aláveti magát az anyagi örvénylésnek"

Bhagavad Gíta - 6.fejezet

,,Ahogy a mécses lángja sem lobog a szélcsendes helyen, úgy a lélekben elmerült yogi elméje se rezzen összpontosítás közben."

,,A tökéletes szamádhi vagy transz állapota az, amelyben a fegyelmezett elméjű yogi tudata mentes még a legcsekélyebb világi tudattartalomtól is. A yogi, tiszta szíve által közvetlenül meglátva a Felsőlelket, egyedül az Úrban lel elégedettségre, és átéli azt az örökkévaló, a lélek isteni értelme által érzékelhető, érzékektől és érzéktárgyaktól független boldogságot, és sohasem tér el a lélek valódi, benső természetétől. Ezt az állapotot elérve semmilyen világi szerzeményt nem tekint magasabb rendűnek annál, és szíve a legelviselhetetlenebb megpróbáltatások közepette sem inog meg. Ennek köszönhetően, bármikor törjön is rá az aggodalom, képes azt azonnal megszüntetni. Minden kétséget kizáróan tudnod kell, hogy a tökéletes transz eme állapotát hívják yogának. Az ilyen yogát állhatatosan és fáradhatatlan szívvel kell gyakorolni."

Bhakti jóga - Az odaadás ösvénye

Narada Muni - Bhakti-sutra (részlet)

67. Az eltökélten törekvő (ékantin), koncentrált tudatú bhakti-jógik a legkiválóbbak.
68. Egymással elszoruló torokkal és az eksztázis könnyei közt társalognak, miközben megtisztítják a követőiket és a földet.
69. A szent helyeket (tírtha) szentté teszik, a tetteket tisztává, a szent iratokat igaz jelentéssel ruházzák fel.
70. A legfelsőbb Úr bizalmas szolgái ők és teljesen elmerültek az Ő szeretetében.
71. Így ősatyáik örvendeznek, a félistenek táncolnak, és a világ védelmezőt nyer az igaz lelki tanítómesterek személyében.
72. Bennük nincs különbségtétel az előkelő születést, a tudást, a szépséget, a családot, a vagyont, a foglalkozást, és a többit illetően, mivel Isten tiszta hívei.
73. Mert ők már az Úréi lettek.
74. Fölösleges vitába nem bocsátkozunk.
75. Ezt azért követeljük meg, mert megvan a lehetősége annak, hogy a nézetkülönbségekbe belebonyolódjunk, miközben Isten logikán és szavakon túli természetének (anijatatva) bemutatásával egy határon túl mindig adósai maradunk.
76. Az Istenszeretetről szóló szentírásokon (bhakti-sásztrák) kell elmélkednünk, kötelességeinket pedig összhangba kell hoznunk ezekkel a szent szövegekkel.
77. Az időt figyelembe véve – mikor már feladtuk a kényelmet, az anyagi boldogságot, a bánatot, a vágyat, a szerzést stb.- egy fél pillanatot sem szabad haszontalanul eltöltenünk.
78. Gyakorolnunk kell a nem ártást, a becsületességet, a tisztaságot, a nagylelkűséget, a hitet (ásztikja) és a többi nemes jellemet.
79. Azok, akik megszabadultak minden agyagi gondtól, szüntelenül imádják a Legfelsőbb Urat teljes szívükből.
80. Amikor dicsőítik, az Úr azonnal fölfedi Önmagát hívei előtt, átadja magát az Őt felismerőknek a hívei is átadják magukat Neki.
81. Az odaadó szolgálat akkor a legértékesebb, ha egy őszinte személy teljesen mentes a birtoklástól, minden anyagi indítéktól, úgy elméjében, mint a testi megnyilvánulásaiban és a szavaiban egyaránt.