Tradicionális hatha jóga

Egyetlen jógatudomány létezik. Csupán különböző szakterületei vannak, a végső cél megközelítése szerint, így alakul ki a jógák sokfélesége.
Mindezeket a rádzsa jóga (raja yoga) keretein belül kell látni, melyet Patandzsali (Patanjali) fogalmazott meg nyolc lépcsőben (ashtanga yoga).
A hatha jóga vált világszerte a legnépszerűbbé. Ennek oka, hogy a legtöbb ember fizikai testével azonosítja magát, s emiatt a fizikai test eszközeivel kell kezdeni a spirituális önvalóhoz való közeledést.
A hatha jóga gyakorlása hiányos lesz, ha nem ismerjük meg azokat az erőket és energiákat, mint pl. az elme és a prána. A hatha jóga gyakorlása megnyitja azokat a csatornákat, erőközpontokat, melyeken át ezek az energiák a testbe áramlanak a gyakorlás során. E nélkül a hatha jóga pusztán fizikai testgyakorlatok sokaságává válik.
A hatha jóga legrégebbi szövege a Hatha-jóga-pradípika, melynek szerzője Szvámi Szvátmaráma, a következőképpen ír erről:

,, A hatha jóga tudománya briliáns ragyogású, és mintegy létraként szolgál a kereső számára, aki a rádzsa jóga magasságaiba törekszik.” (I.1.)

,, A hatha jóga tudománya kizárólag a rádzsa jóga érdekében taníttatik.” (I.2.)

,, Ameddig a prána be nem lép a középső ösvénybe ( a szusumna áramba ),
Ameddig a koncentráció pontja szilárddá nem válik a prána uralása révén,
Ameddig az életerő természetesen és egyenletesen nem áramlik a meditációban,
Addig minden tudásod a hatháról csak mítosz, képmutatás és üres szavak.” (IV.114.)

A legtöbb ember fizikai hatásaiért, s nem a filozófiájáért gyakorolja a hatha jógát. Figyelmük inkább korlátozódik a külső, fizikai burokra, mint a személyiség belső tartalmaira. A valóságban a hatha jóga gyakorlatai az astanga jóga, a nyolc tagú jóga keretein belül alakultak ki, azzal a céllal, hogy felkészítsék a tanítványt a magasabb rendű, szigorúbb, spirituális életre.
A hatha szó egyik jelentése: erő, erőltetés, erőteljesen csinálni valamit. A hatha jóga kezdetben ugyanis szinte önmagunk megerőszakolása egy testi szokás megváltoztatása érdekében.
Másik jelentése: a ,,ha” szó napot, a ,,tha” szó holdat jelent. A nap az aktív, férfias, jobb oldal, a hold a passzív, nőies, bal oldal. Amint később kezdjük megérteni kapcsolatunkat az univerzummal, átlátjuk, hogy ezeknek a fogalmaknak sokkal tágabb jelentésük is van.
Az emberek a valóság különböző szintjein rögzült tudatossággal rendelkeznek, bármivel is azonosulnak életükben, bármilyen az önvalóról alkotott koncepciójuk, arról a helyről kell indulniuk.
A jóga filozófiája szerint öt burok (kósa) létezik az ember spirituális önvalója körül:
1. annamaja kósa – táplálékból felépülő legkülső burok, fizikai test
2. pránamaja kósa – életerő burok, lélegzet test
3. manómaja kósa – mentális burok, elme
4. vidnyánamaja kósa – tudatosság burka
5. ánandamaja kósa - boldogság burok

A test tehát csak a legkülső felszín, s anélkül, hogy megértenénk az elme működését, nem tudjuk megérteni a test működését sem.
Akkor értjük meg a hatha jógát, ha a spirituális felszabadulás eszközének tekintjük.
Ahogy a durvától haladunk a finomabb felé:
• először van a test, a belső szervek,
• a lélegzet, a prána, vagy életerő,
• a testben lévő elme,
• majd az elme, amelyik emlékszik a testre és a fizikai történésekre,
• és végül a felsőbb elme.
A hatha jóga gyakorlásában fokozatosan haladunk a külső szintektől a belső szintek felé. Egyre jobban tudatosítjuk a különböző szinteket, és az elme azonosulását lassan az egyik szintről egy másik, finomabb szintre emeljük. Felszámoljuk az uralmat, amelyet a durvább részek gyakorolnak a finomabbak felett, és megszilárdítjuk lényünk finomabb részeinek uralmát a durvább felett.
Ha valaki görnyedten ül, máris gátolja a belső szervek működését, a légzés, valamint a kundalíni erő szabad áramlását. A tudatosság része, hogy megszüntetjük azokat az akadályokat, amelyeket a külső emel a belső elé.
Ha már nem csupán testünk felszínével foglalkozunk, filozófiánk rögtön megváltozik. Ezután a belső szervek szükségleteinek tudatosítása fogja meghatározni a külső, fizikai testhelyzetet.
A jóga egyetlen más gyakorlatrendszerhez sem hasonlít. A mozgásokat lassan végezzük, folyamatos az önmegfigyelés, és teljes önmegfigyelés szükséges a gyorsabb mozgásokban is. Az izmok, az idegek, a légzés és az elme mind egyszerre, összehangoltan együttesen működnek.
A hatha jóga csoportokban először általában azáltal fejlesztjük az elmét, hogy tanítjuk a testet. Amikor valaki felvesz egy bizonyos pozíciót, akkor valójában tapasztalatot szerez elméjéről, az adott helyzetben. Ez egyfajta kerülőút az elme edzéséhez.
Ha valaki a fizikai formával azonosul, akkor neki a fizikai formával kell kezdenie. A testben lévő elme tapasztalja meg ezt a formát, gondolatként.
A test mozgása semmi, az elme mozgása minden. Az elme irányítja a test mozgását, az elme az, ami mozog, és azután követi a test. A testnek azt a mozgását látod, ami az elme mozgásából ered.
Így tehát minden fizikai gyakorlat először mentális gyakorlat. A test sokkal könnyebben fog engedelmeskedni neked, ha először elmében végzed el a gyakorlatot.
Ha képes vagy tudatosítani az adott mozdulatot, akkor minden egyes mozdulattal, amit a nap folyamán teszel – mindenütt - , úgy fogsz élni, mintha napi huszonnégy órán át jógáznál. A testet figyelő elme figyelése.
A hatha jóga három aspektusa: a tapasz, az istentisztelet és az elme evolúciója.
• Tapasz: jelentése – égni. Erőfeszítést tenni. Patandzsáli mester a Jóga Szutrákban nem használja a hatha szót. Ő a tapasz kifejezést használja. Tapasz nélkül nem létezik tisztulás. A hatha jóga gyakorlásakor, az ászanák végrehajtása intenzív koncentrációt igényel. A tapasz célja és feladata az egyhegyű elmeállapot elérése. Amikor erőfeszítést végzünk, és ismétlődően csinálunk valamit, akkor az elménk rögzül azon a tárgyon. A tapasz tehát az a hozzáállás az életben, amely által az ember valamit belső elméje határozott részévé tesz, valamilyen ismétlődő cselekvés és erőfeszítés segítségével. A hatha jóga uralom a test felett, kényelmes aszketizmus. Ne okozz magadnak túlzott kényelmetlenséget, de azért tégy egy kis erőfeszítést. Ameddig különféle testhelyzeteket gyakorolunk, addig nincs egyéb vágy bennünk. Az elme egyidejűleg csak egy dologra képes vágyakozni. A hatha jóga első célja a test legyőzése az elme segítségével. Ez a tapasz, finom erőfeszítés az, ahol a hatha jóga teljes gyakorlata Patandzsáli mester tanításaiba illeszkedik.
• Istentisztelet: ez az értelmezés mindig létezett, csupán a modern korban különül el ettől. A hatha jógában sem, az istentisztelet sem a gyakorlatok nem különülnek el egymástól. Jó példa erre a Napüdvözlet ( szúrja namaszkára ) gyakorlatsor. A karod mozgása felajánlás, az előrehajlás kilégzéssel a szerénység gesztusa, meghajlás a Földanya előtt. A felfelé, visszafelé mozgás, pillantás az égre, töltekezés a Nappal, a fénnyel. Amikor kitartjuk a helyzetet, annak megőrzését jelenti, amivel feltöltődtünk. Kilégzés – halál, elengedés. Belégzés – születés, feltöltődés. A testi jóga természetes módon relaxációvá alakul, a relaxáció meditációvá válik. Felveszed a testhelyzeteket és figyeled magad. Végigjárhatod az evolúció lépcsőit (kobratartás, faállás, lótuszülés, hőstartás…stb.), s ezzel változtatni tudod mentális állapotodat.
• Az elme evolúciója: a jóga filozófia azt vallja, hogy semmi sem történik meg a testben anélkül, hogy az az elmében előtte meg ne történne. Elejtesz egy magocskát az elméd talaján, s az növekedésnek indul, lehet belőle rózsabokor, de bogáncs is. Bármit elültethetsz, amit csak akarsz. Minden egyes gondolat, ami egyszer már gyökeret vert elmédben, további gondolatok forrásává válik. Minden cselekvés, amit a testeddel végzel, egy gondolatot ültet el elmédben. Egy új karma, egy új tett plántálódik így az elmébe. Aki nem szereti végrehajtani a napi dolgait, a lustaság magját ülteti el, s ez lassan szokássá válik. Szokásaink alakítják jellemünket. Hibásan döntünk, s ez lehet az evés, az alvás, a munka elvégzésének módja. A hibás döntések folyamata lesz betegségek okozója. A megkülönböztetés eszköze a buddhi (megkülönböztető értelem), az elme egy magasabb rendű aspektusa. Minden döntésünknél használnunk kellene. A hibás döntés következménye a szenvedés. A hatha jóga alapelve azt mondja: bármi legyen is az, amit nem szeretsz, vállald el önként és készségesen, ha nem akarod, hogy erővel látogasson el hozzád. Félelmeiddel fordulj szembe, s amint alaposan, a megkülönböztető értelmed segítségével megvizsgálod, elemzed, kiderül, hogy nem is olyan félelmetes. Amikor az elme tisztaságra törekszik, azonnal észreveszi a test tisztátalanságait. A tisztátalanságoktól mentes elme igen tudatos, igen érzékeny a környezetére. Egy tiszta elmének állandó napi szokásai vannak. A szilárd testhelyzet az elme állhatatossága, az érzelmek szilárdsága, az elhatározás ereje.

A jógi végső célja a kundalíni erő (összetekeredett kígyóként ábrázolják, mely a gerinc alján pihen) teljes felébresztése, s amikor ez végbemegy, a jógi tudatossága azonos lesz azzal a teljes életerővel, amely az egész univerzumot kitölti. Ráébred, hogy ő is a tudatosság része.
A hatha jóga a test újrafinomítása, haladás az emberi létből egy finomabb energialét felé.
Valaki talán azért jön órára, hogy erősítse a hátizmait, vagy jobb legyen az emésztése, de a hatha jóga a meditáció magasabb fokainak előkészítője. Durva szintről indulunk, ha a gerinc nem egyenes, az energia áramlása akadályba ütközik. A hatha jóga gyakorlójának azzal a törekvéssel kellene gyakorlásába fognia, hogy testét Isten méltó templomává tegye, hogy az a kundalíni, a felébredt isteni fénysugár alkalmas csatornájává váljon. Így, amikor a feltekeredett energia kiegyenesedik, a test nem válik akadállyá, hanem fizikailag kész lesz annak fogadására. Csatorna lesz, megfelelően hasznosítva azt a spirituális energiát, amelyet felismert és felszabadított önmagában.

Forrás: Szvámi Véda Bhárati - A hatha jóga filozófiája